Biogáziszap - Az anaerob lebontás mellékterméke

WP_20160801_13_59_41_Pro

Az anaerob lebontás egy olyan természetes folyamat, amely során biogáz keletkezik; annak tisztításával pedig biometán állítható elő. A biogáz-erőművek emellett egy másik terméket is létrehoznak, amely nem más, mint a magas táp- és szerversanyag tartalommal rendelkező fermentációs maradék.
A fermentációs maradék kitűnően használható szerves trágyaként, hiszen tartalmaz minden, a modern mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen mikro- és makroelemet, hiszen az anaerob lebontás során a mikro- és makroelemek megmaradnak. A fermentációs maradékban megmaradó szerves anyag hozzájárulhat a talaj humusztartalmának javításához is.

A szerves trágyaként felhasznált fermentációs maradék kitűnő alternatívát jelent a nagy energiaigényű műtrágyával szemben, mivel használata igen alacsony üvegházhatást okozó gáz (ÜHG) kibocsájtással jár, sőt legtöbb esetben ebből a szempontból semleges. Ez a jó tulajdonsága a következőknek köszönhető:

  • A szerves anyag nyílt területen történő lebomlásából fakadó üvegházhatást növelő gázok kibocsájtásának elkerülése.
  • Az energiaigényes műtrágyák kiváltása.
  • A fermentációs maradék szállítási útvonalai általában rövidebbek, ami alacsonyabb ÜHG emisszióval jár.
  • A biogáz és biometán alacsony ÜHG kibocsájtással járó energiahordozók, amelyek kiválthatják a fosszilis energiaforrásokat.

Kapcsolat: Gelencsérné Bencze Henrietta (+3630/260-0034)

20170410_141608

A Magyar Cukor Zrt. Kaposvári Cukorgyárában működő biogáz üzem által kibocsátott biogáz iszap magas tápelemtartalmának köszönhetően jó alternatívát jelent a szántóföldi növények tápanyagszükségletének kielégítésére és ezáltal a műtrágyázás részben vagy egészben történő kiváltására. Mivel a biogáz üzem kizárólag növényi eredetű alapanyagokat használ fel működése során, így a biogáz iszap patogén kórokozóktól mentes, nehézfémeket és egyéb toxikus anyagokat nem tartalmaz, viszont azokat a makro és mikroelemeket tartalmazza, amelyek a növények fejlődése során elengedhetetlenek.

A biogáz iszap legfontosabb paraméterei

•           Ph:                                   7-7,5

•           Szárazanyagtartalom:     7,5 - 9,0 %

•           Összes nitrogén:             2.000 - 3.500 mg/l

•           Összes foszfor:               100 – 300 mg/l

•           Összes kálium:               1.000 – 2.500 mg/l

A szeparált (víztelenített) biogáz iszap

Egy új technológiai megoldásnak köszönhetően lehetőség van a biogáz iszap szeparálására, víztelenítésére. A folyamat során a szeparátor állomáson a biogáz iszapban levő szilárd anyag képez szűrőt, és elválasztja egymástól a szilárd és a folyadék fázist. A visszamaradó szilárd fázis a szeparált biogáz iszap. A szeparált iszap közel háromszor magasabb szárazanyag tartalmának köszönhetően jól kezelhető, tárolható, könnyebben és nagyobb távolságra szállítható tehergépjárművekkel, mint az eredeti formájában levő folyékony biogáz iszap. Szilárd halmazállapotának köszönhetően kijuttatásához nem szükséges speciális berendezés, kijuttatása szerves trágyaszóróval történhet, növénykultúrától, talajtípustól és szerkezettől függően 5-10 t/ha mennyiségben. A kihelyezett szeparált biogáz iszapot, a megfelelő eloszlás és homogén eloszlás biztosítása érdekébe forgatásos talajműveléssel kell a talajba juttatni. 

A szeparált (víztelenített) biogáz iszap legfontosabb paraméterei

•           Morzsalékos szerkezetű, szagtalan, humusz állagú anyag

•           Ph:                                  8-8,3

•           Szárazanyagtartalom:    20,0 - 23,0 %

•           Összes nitrogén:            35.000 mg/kg

•           Összes foszfor:              6.000 mg/kg

•           Összes kálium:              9.200 mg/kg

A nagyparcellás biogáz iszap kijuttatás tapasztalatai megmutatták, hogy mind technológiai, mind gazdasági oldalról kedvező eredmények érhetőek el. Amellett, hogy jelentős költségmegtakarítás realizálható a biogáz iszappal kiváltható műtrágyának köszönhetően, a terméseredményekben is jelentős javulás érhető el a biogáz iszap kedvező agrotechnikai hatásai miatt.

© Magyar Cukor Zrt.